?LA

Ismerek egy srácot, kicsit kockafejű. Vége a vizsgáinak, egy este sörözés, de másnap reggel már ül a gép előtt… Rettenet. Összeszedett egy liter Library Association-t (természetesen a teljesség mindenféle igénye nélkül).

Források:

Egyesületek, honlapok:

Imádom, hogy mindegyiknek sikerült valami rövidítést csinálni…

LibriBar

Újabb böngésző-kiterjesztéssel rukkoltak elő az OSZK-ban: a fejlécként beépülő keresősor, amely lehetővé teszi az OSZK, a Nemzeti Periodika Archívum, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának, a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárnak és az Európai Könyvtörténeti Gyűjtemény állományának keresését, vagy az összesét egyszerre (az egész egyben itt). És ami külön díjazandó: megint van Firefox-os kiterjesztés, nem csak Explorer.

Ja, és miért újabb és megint? Van a jobb katintós LibriLink is, ami a kijelölt szóra keres az adatbázis(ok)ban.

Újabb lehetőség

aztán hétvégére ennyi is.

A Globolibro-n csíptem el a hírt (jó hónapos már, ehem…), miszerint az amerikai könyvtárak migrációs háttérrel rendelkező alkalmazottakat keresnek, hogy az “alulprezentált kisebbségek” esélyegyenlőségét biztosítsák a könyvtárakban is. No persze nem kell rögtön kivándorolni: a lehetőséget pedig egy szeptembertől júniusig tartó kurzus jelenti, amelyre július 5-ig lehet jelentkezni. A kurzus tartalmaz négy elméleti (könyvtár és könyvtári szolgáltatások), egy gyakorlati (a St. Paul könyvtári hálózatban) és két nyelvi kurzust (második nyelv tanulása – az angol mellett). Az anyagi támogatást az “Institut for Museum and Library Services” biztosítja.

A pályázat kiírása (The Urban Library Program at the College of St. Catharine).

A köz véleménye az OPAC-ról

Ezt az írást a librarian.net-en találtam. Az OPAC-ról (Online Public Access Catalog) gyűjtötték össze a könyvtárosok, a geek-ek és a hétköznapi olvasók véleményeit – ill. kívánságlistáját. Tudom, hogy az USA-ban más az élet, de szerintem nekünk is tanulságos. Szó szerinti fordításkánt készült, ezért néhol döcögős, sajnálom, ez idővel javul.

OPAC manifesztátum

Amit mi akarunk: egy OPAC manifesztátum (Jessamyn West és barátai)

Az OPAC-ok szolgáltatói és a könyvtárak közötti kapcsolat kezd egy kicsit elcsúszni. Az online katalógusok egyre inkáb egy weblapra kezdenek hasonlítani, miközben a hasznos eszközök és a más eszközökkel való együttműködés fejlesztése teljesen a háttérbe szorul. Ugyanakkor, az olyan alap dolgok, mint a különböző böngészőkkel való együttműködés [Firefox, Opera, Mozilla, Netscape, Safari stb.] és a webszabványok alkalmazása vagy figyelmen kívül vannak hagyva, vagy tervezésük a homályos jövőbe van kitolva. Olyan kifejezések, mint könyvjelző, RSS-feed, API [Application Programming Interface – alkalmazásprogramozási felület] – és én még hozzátenném a tageket is – teljesen idegenek egy csomó OPAC-szolgáltatónak. Felhasználók és könyvtárosok az utóbbi hónapokban egy pár rednkívül innovatív OPAC trükköt és hack-et. Vissza szeretnénk állítani a szolgáltató-felhasználó között a kapcsolatot, és néhány alaposan atgondolt ötletet adni, hogy a termékeket, néhány apró változtatással, hogyan lehetne közelíteni ahhoz, amit mi szeretnénk, nem pedig csak azt szem előtt tartani, amit a szolgáltatók akarnak adni.

Amit a könyvtárosok szeretnének

  • Szeretnénk, ha az OPAC-ot out-of-the-box help-fájlokkal kapnánk, amely érzékelné a munkamenetet, vagy legalább több információt szolgáltatna online. Olyan help-fájlokat szeretnénk, amelyek a mi saját telepített rendszerünkhöz illeszkedne, nem pedig egy általános rendszerhez.
  • Szeretnénk, ha az egyedi beállításaink nem szállnának el egy frissítés miatt.
  • Szeretnénk, ha egy kicsit meg tudnánk változtatni az OPAC-unk kinézetét (szín stb.), de anélkül, hogy ezért a cgi fájlokban kéne turkálnunk. Szeretnénk egy alapos dokumentációt minimum az OPAC beálításairól, és jó lenne egy web-interfész.
  • Szeretnénk Easy ikonokat a kitüntetett anaygoknak. Ezek lehetének a 008-as vagy 300-as vagy valamelyik 6XX-es mezőben [én MARC-rekordokra tippelnék…]
  • Szeretnénk egy olyan lehetőséget, hogy ki lehessen szedni az idézet-formázást a keresési eredményekből. Pl. úgy, mint a RedLightGreen-ben (könyv- és forrásanyag kereső).
  • Szeretnénk, ha a címek kulcsszavait egy térképre raknák (ld. újra a RedLightGreen-t).
  • Szeretnénk, ha ki lehetne kapcsolni a képeket, ha “gyors módban” szeretnénk keresni, és hogy egyszerre tíznél több rekordot is lehessen látni.
  • Szeretnénk a 856-os mezőn kívül is elhelyezni URL-eket.
  • Szeretnénk, ha a szolgáltatók beillesztenék az FRBR [Functional Requirements for Bibliographic Description – az IFLA által kidolgozott entitások közti kapcsolat-modell, amely lehetővé teszi, hogy az online adatbázisok és katalógusok használói a saját szempontjaik alapján tudjanak keresni] struktúrákat (így a felhasználóinknak nem kell megtanulniuk az egységesített címleírást).
  • Szeretnénk többszintű hozzáférést [classification access?], valami olyamit, mint az ekszplórer [én ezt spec nem].
  • Szeretnénk, ha mind egérrel, mind billentyűzettel egyforma könnyedséggel lehetne kezelni az OPAC-ot, kedvünktől, és favorizált bemeneti eszköztől;) függően.

Amit a geekek szeretnének

  • Szeretnénk, ha biztonságos kapcsolattal is el lehetne érni az OPAC-szervert, ssh-n [Secure Shell – biztonsági shell] keresztül. Nem szeretnénk telnetet használni, és nem is ajánljuk msoknak sem a telnet használatát.
  • Szeretnénk REST-, vagy ami még jobb SOAP-kapcsolatot [REST – Representional State Transfer, egy hypermédia-rendszerekre – pl. WWW – tervezett szoftver-tervezési mód; SOAP – Simple Object Access Protocol, egy XML alapú, pehelysúlyú, általában HTTP-t használó protokoll, amit főleg elosztott, decentralizált rendszerekhez fejlesztettek ki – rovidites.hu]. Így bárki könnyen meg tudná valósítani az ötleteit, és ezeket meg is tudná osztani másokkal.
  • Szeretnénk, ha a keresési eredmények XML CSS-sel [CSS – Cascading Style Sheet, lépcsős stíluslap] jelennének meg. Így be lehetne állítani a keresés kimenteének megjelenését a legjobb eredmény érdekében be lehet állítani és meg lehet változtatni.
  • Szeretnénk egy egyszerű RSS-feed generátort. Így el tudom dönteni, hogy mi szolgálhatná a legjobban a felhasználókat: új kiadványok, új kiadványok a QB-ben [QuickBooks – egy felhasználói profilokat kiszolgáló-szervező-működtető program], új kiadványok Mars-szal a 6XX-ben. [Mi az a Mars? a Wikiben nincs fent…]
  • Szeretnénk egy komplett és mélyreható dokumentációt a termék minden technikai részletéről – beleértve a teljes adatbázis-struktúrát és a láthatatlan adatkapcsolatokról való jegyzéket – a szolgáltató weboldalán. Szeretnénk, ha ez kereshető lenne, és rendszeresen lenne frissítve.
  • Szeretnénk, hogy az összes szabvány könyvtári funkciót (így az állítható jelentés-készítést, a periodikumok kezelését, az otthoni kézbesítés követését [ez így nekem nem világos… home delivery tracking], a közvetlen SQL-elérést stb.) tartalmazza az alapcsomag, semhogy ezeket külön fizetős modulokként adják.
  • Szeretnénk, ha a saját moduljainkat szabványos programozási nyelven vagy fejlesztői környezetben tervezhetnénk (C++, PERL, PHP stb.).
  • Szeretnénk, hogy egy teljesen dokumentált API készüljön ezen műveletek segítéséhez.

Amit a felhasználók szeretnének

  • Szeretnénk, ha az OPAC a saját nyelvünket használná. Nem értünk olyan szavakat, mint xref-ek, sorozatok, és nem tudjuk a kulcsszó és a tárgyszó közti különbséget.
  • Szeretnénk, ha az OPAC a saját nyelvünket használná; magyarán, mindent látni szeretnénk a képernyőn (nem csak pár szót, vagy olyan szavakat, amelyek nem szerepelnek az elképzelésünkben), spanyolul, oroszul vagy vietnámiul, hogyha éppen úgy tetszik.
  • Szeretnénk, ha a keresési eredményt könnyen le lehetne tölteni Palm-re.
  • Szeretnénk, ha az OPAC a könyvtár honlapjának a része lenne, nem pedig egy teljesen más oldal.
  • Szeretnénk, ha az online és a könyvtárban helyben használható verzió mind működésében, mint kinézetében azonos lenne.
  • Szeretnénk, hogy a help-fájlok valóban segítséget nyújtsanak, és érzékenyek legyenek a munkafolyamatokra [az adott szituációtól függően adjanak segítséget]. Olyan error-jelzéseket szertnénk, amelyek segítenek kitalálni, hogy vajon mit is tehettünk rosszul.
  • Szeretnénk állítható interfészeket, amelyekkel több találatot lehet megjeleníteni, ki vagy be lehet kapcsolni a képeket vagy a betűméretet lehet nagyobbra vagy kisebbre állítani.
  • Szeretnénk, hogy az OPAC működjön a böngészőnkben, BÁRMILYEN IS AZ [a böngésző].
  • Szeretnénk, ha lehetne használn cookiekat, így nem kell mindig begépelni a kölcsönző kártyánk számát, ha látni szeretnénk otthonról, hogy mit kölcsönöztünk ki. [Álom, álom, édes álom. Magyarországon hol van ilyen?]
  • Szeretnénk olyan linkeket, amelyek job klikkel új ablakban nyithatóak. És köszönjük, de nem szeretnénk JavaScriptben írt linkeket.
  • Szeretnénk, ha az OPAC használata közben is működne a Vissza (Back) gomb.
  • Szeretnénk, ha a limitet és a rendezési elvet keresés ELŐTT tudnánk beállítani.
  • Szeretnénk, ha címre keresünk, akkor először a pontos találatokat adná, az alternatív eredményeket csak utána.
  • Szeretnénk, ha az adott tétel helyét magyarul (angolul) adná meg a gép, nem pedig könyvtári kódban.
  • Segítsen az elütések javításában (a Google ezt pl. tudja).
  • Szeretnénk, ha a keresés alapértelmezése a kulcsszó szerinti keresés lenne. Az OPAC felismerhetné a szerzőt, címet és a többi kifejezéseket, és ezeket automatikusan lefordítaná nekünk. A PubMed és az Amazon tudja ezt, az OPAC-ok miért nem?
  • Nem értjük a szerzői engedély rekordjait [ezt én sem – author authority records], vagy hagy miért törődnek a könyvtárak az álnevekkel. Azt szeretnénk, hogy lehessen keresni egy szerzőre, és a program pedig kilistázza a címeket, nem pedig azt, hogy közölje, milyen más nevek alatt kell még keresni.

Tudjuk, hogy sok OPAC-szolgáltató tett már lépéseket a keresési szabványokkal, megfelelő feed-del és szabad kiterjesztésekkel rendelkező könyvtári OPAC dicsőséges egységének megvalósulása érdekében, és ezért hála s köszönet.
Gondolkozzunk ezeken, és próbáljunk együttműködni [ez nagyon szabad volt…:)]


Tovább linkek:

Tájékoztatás felsőfokon

Na, ezt pipálja le bármelyik tájékoztatórendszer:


Az iskolaév első napján egy amerikai középiskolában a tanárnő új diákot mutat be: Sakiro Szuzukit Japánból. Kezdődik az óra:
– Lássuk, ki tud többet Amerika történelméből – mondja a tanárnő. – Ki mondta: “Szabadság vagy halál!”?
Síri csend az osztályban, csak Szuzuki jelentkezik:
– Patrick Henry, 1775, Philadelphiában.
– Kiváló, Szuzuki! És ki mondta: “Az állam a nemzettel egyenlő, ezért a nemzet nem halhat meg”?
Szuzuki feláll:
– Abraham Lincoln, 1863, Washington.
A tanárnő végigméri az osztályt és így szól:
– Szégyellem magam miattatok, Suzuki Japánból jött, és jobban ismeri Amerika történelmét, mint ti!
Hátulról egy csendes hang:
– Nyald ki a seggem, büdös japcsi!
– Ki volt az? – kérdi a tanárnő.
Szuzuki jelentkezik és mondja:
-McArthur tábornok 1942-ben Guadalcanalnál, és Lee Iacocca 1982-ben, a Chrysler cég közgyülésén.
Az osztályban teljes a csend, egy hang hátulról:
– Elhányom magam!
A tanárnő kiabál:
– Ki volt az?!!!
Szuzuki azonnal válaszol:
– Idősebb George Bush, Tanaka japán miniszterelnöknek a munkaebéd alatt, Tokió, 1991.
Az egyik diák feláll és unottan odaveti:
– Szopjál le!
A tanárnő hisztérikusan:
– Elég! Ez most ki volt?!!
Szuzuki rezzenéstelen arccal:
– Bill Clinton Monica Lewinskynak, 1997, Washington, Fehér Ház, Ovális
Iroda.
Még egy diák feláll és elordítja magát:
– Ez a Szuzuki egy nagy rakás szar!
Szuzuki ismét nyugodt hangon:
– Valentino Rossi, motorversenyző 2002, Brazil Motoros Nagydíj.
Az osztályon eluralkodik a káosz, a tanárnő elájul, nyílik az ajtó és belép az igazgató: – Én még ilyen szétcseszett kuplerájt életemben nem láttam!
Mire Szuzuki:
– Gyurcsány Ferenc, Magyar Bálint oktatási miniszternek az érettségi botrány kapcsán, Budapest, 2005.

forrás: muhaha.freeblog

Jövedelemforrás

csak nem nekem. Sajnos pedig elférne…

Megint eszembejutott a korszakalkotás. Mi lenne, ha a könyvtárak szerződést kötnének a Bookline-nal, az Online Antikváriummal, Librivel, Alexandrával stb., hogy ha a júzer (ehh, olvasó) keres a katalógusban, akkor rögtön mellédobná (elkülönítve) a fent említett adatbázisok eredményeit? És meg lehetne oldani, hogy a kapcsolódási úton maradva rendelje meg esetleg a tisztelt olvasó a könyvet, így mondjuk a kereskedő százalékot fizethetne a könyvtárnak. Vagy egyszerűen általánydíjként fizetne, mondjuk havi bontással és éves revízióval. Mondjuk.

Kicsit Amazonra hajaz, de mentségemre legyen mondva, ez csak most jutott az eszembe (az analógia az Amazonnal). Nem kerülne sok pénzbe, ellenben esetleg sokat hozhat a konyhára. Főleg a népesebb könyvtáraknak.

Váh.

“A másik jó választás a könyvtárak, ami kicsit fura lehet elsőre (főleg, mert fogadok, hogy már évek óta nem jártál könyvtárban), de hidd el, itt aztán jól lehet ismerkedni. Minden, amit a könyvesboltnál olvastál jól alkalmazható, viszont annak a lánynak, aki könyvtárba jár, baromi sok szabadideje lehet, tehát nagyon valószínű, hogy mindent megadna végre egy pasiért, akivel eltöltheti az idejét.

(Csajozási Tanácsok, via KIT)

Muhaha és broáf. Na meg váh. Húúúú. Nem találok szavakat.

  1. Mert így van.
  2. Mert állati nagy baromság.
  3. Elrugdosnám egy vizsgaidőszakban egy nagyobb könyvtárba… (kivéve FSZEK, mert ott a jelek szerint tényleg ez van : )
  4. “…viszont annak a lánynak, aki könyvtárba jár, baromi sok szabadideje lehet,…” – anyád, sok lány ezért kibelezne…

A könyvesboltban ez pedig így néz ki:

“Nos, több jó választás is van. Ilyenek például a könyvesboltok, ahol csend van, nyugalom, könnyen találni egy szép, magányos nőt, aki éppen a könyvek között válogat, és még a beszédtéma is egyből adott: a könyv, amit éppen nézeget, vagy csak úgy általában az éppen általa nézegetett könyv stílusának megfelelő regények (pl.: Szia, látom érdekelnek a kalandregények, olvastad már az Otthon-t? Nekem az a kedvencem).

Persze a kalandregények helyett azt mondd, amilyen stílusú könyvet épp nézeget, az Otthon helyett pedig egy olyan könyvet, amit olvastál az adott témában, és tetszett neked.

A beszélgetést aztán innen már könnyű folytatni, az ő kedvencével, miért tetszik neki, neked miért tetszik, és hogy te miért tetszel neki… :-)”

Életszerű.