Szépművészeti, FSZEK, OSZK

Tegnap és ma (is) megkaptam alaposan a könyvtárosi szakma kritikáját, és nekem is volt szerencsém tapasztalni a hiányosságokat. (Ezek nem általánosítások akarnak lenni!, csak kiemeltem néhány – szerintem – súlyos esetet.)

A Szépművészeti Múzeum országos viszonylatban is kiemelkedő művészettörténeti könyvtára az első. Az ott dúló dilettantizmusról van szerencsém gyakran hallani (fontosnak tartom megjegyezni, hogy hiteles forrásból). Az egyik legsúlyosabb kritika a tárgyszavazást illeti. A könyvtárosoknak igazáből halvány lila gőzük nincs, hogy a könyv, amit a kezükben tartanak, voltaképp miről is szól. A besorolás valahogy így történik: fellapozás, néhány szó kiszúrása (esetleg képek), besorolás. Ha szobor is van benne, akkor szobor, ha kép, akkor kép. De ha ne adj’ Isten esetleg teljesen másról szól az egész, akkor mi van? Semmi. Jó az úgy. (Arról már nem is akarok szólni, hogy mi a helyzet az on-line katalógussal, mert semmi. A könyvtárban viszont hozzáférhető egy Leonardo-nak nevezett rendszer, valahonnan a Commodore-korszakból. Nem rossz, főleg a gépigénye, legalábbis tökéletesen beéri azokkal a vízözön előtti roncsokkal, amiken fut…)

A másik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Kérdés Wathay Ferenc élete. Tisztelt kolléga beüti a katalógus keresőjébe, majd közli, hogy semmi (ezt a nem túl meglepő lépést már sikerült nélküle is elvégezni…). Kész. Folyt. nem köv. Azért szerintem egy kicsit több empátia és segítőkészség elvárható lenne, legalábbis forráslelőhely-megjelölés tekintetében…

A mai élmény pedig az Országos Széchényi Könyvtárban ért. Keressük meg a Finnugor kalauzt, mert holnap szívás lesz. Nektár, megvan, szabadpolcos, juhé. Helyszám: általános olvasó, 39.5. Elsétáltam, megtaláltam, de mi ez? 39.4xx és 39.6. 39.5 sehol. Kérdésemre kiderült, hogy “még a nyáron” feltúrták, átrendezték, szétszórták. Ezzel nincs semmi baj, fő a fejlődés, újrarendezés. De ha csak augusztusban is történt a dolog, azóta is csak 3 hónap telt el… És persze az átrendezésnek semmi nyoma a katalógusban (jó, a könyvön új cédula van). Ami viszont jól esett, hogy még az Irodalomtudományi Olvasóba is kihozták az asztalomhoz, amikor előkerült az a hölgy, aki átpakolta, és tudta, hogy hova.

Tanulságok:

  1. Ha szakkönyvtárban ülünk, akkor illene legalább egy kicsit elmerülni a szakágban. Ha máshogy nem megy, egy szakemberrel konzultálni, hogy szerinte milyen jelölők a legalkalmasabb a leírásra.
  2. A második esetről szólt gyakorlatilag az előző felmérés, úgyhogy ezt most nem részletezném…
  3. Ha pedig valamit elkezdek, akkor be is fejezem. A végén.

Összesítő táblázat és ezzel vége (?)

honlap

idő

tartalom

udvariasság

összesen

Szeged
(3. hely)

1 nap és 23 óra

++

2

3

3

8

Székesfehérvár
(1. hely)

2 nap és 5 óra

– (átláthatatlan)

2

4

5

11

Debrecen
(5. hely)

14 óra 30 perc

+

3

1

3

7

Tatabánya
(6. hely)

2 nap és 21,5 óra

+++

1

3

2

6

Kaposvár
(4. hely)

2 nap és 15,5 óra

– (átláthatatlan)

1

4

3

8

Szentendre
(7. hely)

19 óra

— (flash)

3

1

2

6

Veszprém
(2. hely)

15,5 óra

++

3

5

2

10

Salgótarján
(8. hely)

21 óra

— (nagy képek, nem igazán minőségi munka)

3

3

0

6

Zalaegerszeg
(9. hely)

16,5 óra

+++

3

1

1

5

FSZEK
(10. hely)

22 óra

+ (portál)

3

1

1

5

És akkor sorban a könyvtárak:

  1. Székesfehérvár
  2. Veszprém
  3. Szeged
  4. Kaposvár
  5. Debrecen
  6. Tatabánya
  7. Szentendre
  8. Salgótarján
  9. Zalaegerszeg
  10. FSZEK

Összefoglaló

Tehát ennyi. Nyertes Székesfehérvár, 11 ponttal, de minden könyvtárnak tisztelet, aki egyáltalán válaszolt (persze lehet, hogy aki nem válaszolt, az nem is kapta meg a levelemet, de az biztos, hogy én mindenhova kiküldtem). Mégegyszer elnézést kérek, hogy egy ilyen szubjektív, elfogult bírálat született.

Néhány javaslat, összefoglaló megjegyzés is megfogalmazódott bennem:

  • Úgy vélem, hogy egy (megyei) könyvtár nem utasíthat vissza egy ilyen jellegű megkeresést kompetenciahiányra hivatkozva. A válaszhoz szükséges információk az interneten is rendelkezésre állnak (lásd TARIC-adatbázis, ezt egy egyszerű Google-kereséssel is meg lehet találni), vagy pedig kollégáktól is lehet segítséget kérni – akár másik könyvtárból is (ha ez működött volna, akkor lehet, hogy lebuktam volna:).
  • Két könyvtárnál is az e-mail-címek a Freemail-nél vannak, amivel úgy vélem alapvetően nincs baj, de egy megyei könyvtár megengedhetné magának, hogy dolgozóinak biztosítson egy könyvtári domainneves címet. Ez egyben a könyvtárat is reprezentálja, tehát minimális figyelmet megérdemelne.
  • Egy jó honlap készítéséhez nem pénz és zsenialitás szükséges, hanem egy kis átgondoltság és tervezés (itt a zsúfolt, felesleges információkat kiemelő, lassan letöltődő, öncélú és felesleges elemeket tartalmazó lapokra gondolok).

Remélem ez a felmérés el fog indítani valamit. A véleményeket, bírálatokat kíváncsian és a tőlem telhető alázattal várom:)